Bola Sete 1

 2009.04.03. 00:42

Elkezdem fordítani Mestre Bola Sete könyvéből a publikálható részeket. Erre Teimosia kért engedély és én az ő angol verzióját magyarosítom, így a magyarázatokat, megjegyzéseket is. A könyv nincs meg nekem, amit nagyon sajnálok, de ez van, viszont nagyon komolyak a sztorik. Egy olyan korról szólnak, amikor Brazília vad volt és nagyon romantikus, pont olyan, mint most. Míg Rioban a Gracie-k már javában csiszolgatták a bjj-t, addig északon továbbra is nagyon tiltották a capoeirát, de lássuk miről is van szó:

Első rész

Ebben a fejezetben elmagyarázom hogyan kerültem a capoeira világába, gyermekkoromat,addig míg Mestre Pastinha akadémiájára kerültem.

A capoeira meghatározta az életemet. Gyermekkoromat Bahia környéki vidéken töltöttem, Santo Antonio de Jesus-ban, nagybátyám történeteit hallgatva, aki most is ott él. Ezek közül a legmegragadóbbak a capoeiragem-hez kötődtek. Varázslatos hatással voltak fiatal elmémre: a capoeirista, ahogy én elképzeltem emberfeletti képességekkel bírt, sérthetetlenné tette a malicia. Ehhez hozzájárult, hogy megismertem egy mulattot, Basíliot, aki süket-némának született, majd száz évesen halt meg és anyai nagyapáméknál (Antonio Baylao da Cruz) lakott, a farmján Tabocas-ban (kis falu). Basílio nagyon jó barátom volt, azon kevesek közé tartoztam, akik megértették őt, jelekkel érintkeztünk. A Néma, ahogy a nagyszüleim nevezték capoeira angolát tanult egy kitünő capoeiristától, akit Antonio Elói Bispo dos Santosnak hívtak, akit úgy is neveztek "Rio da Dona", aki amellett, hogy capoeirista volt, kitűnő machette játékos is volt [1].

 A nagybátyám Joao mesélte, hogy amikor Rio da Dona capoeirázni tanította a Némát és adott neki egy vad rasteirát, mindig megfogta esés közben. Egyszer, amikor nagyapám családja már a városban lakott, a másik nagybátyám Pompílio nem tudott eludni és az ablakhoz ment elszívni egy cigit.  Meglátott valakit a falhoz lapulva, amint a ház hátsó ajtajához osont késsel akezében. A nagybátyám felhúzta  a pisztolyát és várta a megfelelő pillanatot. Egyszercsak Basílio, aki saját udvari szobájában pipázgatott, macskaügyességgel akcióba lépett, ami korát tekintve igen meglepő volt. Odafutott és telibefejelte, amivel leterítette az idegent. Pompílio kinyitotta az ajtót és odarohant. A tolvaj öntudatlanul feküdt a földön, Basílio pedig már a szobájában pipázott, mintha mi sem történt volna.

Oldalánál volt a peixeira kés [2], amelyet nagybátyám azóta is emlékként őriz. Abban az időben öreg barátunk már hetven éves is elmúlt.  

[1] Tényleg nem tudom, hogy mit jelent a machette játék, talán a maculelere, vagy más késes brazil játékra utalhatott.

[2]  A Peixeira hosszú filéző kés 

 

Címkék: brazil capoeira legiao brasileira tucano brasil bahia capoeiragem

A bejegyzés trackback címe:

https://tucano.blog.hu/api/trackback/id/tr501043065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása