Brazil buszos blues

 2011.12.27. 04:49

Valahogy ciklikusan visszaköszön az életemben az, hogy piszok melegben és töksötétben helyiérdekű járatokkal utazom Brazíliában edzésre, általában az útikönyvekben nem jelölt helyszínekre. Természetesen mindig a leglassúbb és legritkábban közlekedő járat az egyetlen, amely izzadni visz.

Ezúttal a Circular Nova Parnamirim nevű busz az, erről egyébként még az antiwikin is írnak, mivel ezzel lehet a stadionhoz is kimenni, de a szurkolókat annyira fel szokta dühíteni a gyakori kimaradás, hogy általában előbb szétverik a buszt, majd utána gyalog mennek tovább. Szerencsére most szünet van a bajnokságban, legalábbis még nem sikerült összefutnom több ezer hangosan gringuzó szurkolóval, ami azért megkönnyebbülés. Már a megálló is igazán szívderítő, mert két darab kocsma is van hozzácsapva, meg egy trafik. Mondanom se kell, hogy mint mindig ha trópusokon vagyok, pont leszokóban a dohányzásról, így egy brazil trafik melletti várakozás extra idegtépés faktort von be (szálra lehet venni cigit, de csak azért sem), pedig annyira kiszámíthatatlan a busz közlekedés, hogy egyébként sem vagyok túl nyugodt. Bruno, a szomszéd 40 éves rattyer szakács (seu Antonio) 8 éves unokája, unottan dobálja a buggyval közlekedő népeket söröskupakokkal, míg a lilára festett hajú nagyfati nyugodt mozdulatokkal méri ki a babot, amelyet egyébként nem csinál rosszul.

De tudom hogy miből, mert mint említettem mellettünk lakik, ezért kifejezetten nem ajánlom, kivéve Pateknak, ha biológiai fegyvertesztre készül. Telik az idő, pedig próbáltam (kis naiv) belőni a Circular pontos érkezését, de semmi esély. Az edzés 7:30-kor kezdődik, az út kb. 15 perc, ezért rutinosan már 6:20-kor várom a buszt. Egy korábbi alkalommal a sofőr elaludt valahol, ezért másfél órát késett, majd megállt hugyozni, és ha már leszállt, akkor egy sösit is benyomott a haverokkal, mielőtt hajlandó lett volna ismét munkába állni, persze mindezt a tömött közlekedési eszköz minden utazója előtt. Na, mindegy, fülemben szól valami legalja bossa nova, de  a hírekre várok úgyis. A megállóval szemben, már pagodira hangolnak a népek, de óh van még idő (Most amikor a cikk idejéhez képest egy furcsa időugrással edzés után írok,hajnali egy körül van és csak most indult be igazán a hepaj. Egy igencsak fahangú énekesnő próbál összehozni valami afoxét, de ahhoz nem árt recifeinek lenni, meg egyáltalán annyira autentikus itt egy kricsmiben a candomble világi zenéje, mintha gregorián ének lenne a főszám a Morrisons 30+ partiján). Elkanyarodott az orrom előtt a sokadik 54-es is, amely egyébként Alecrimbe tart és onnan lehet felismerni a gyakorlatlan utast, hogy egyáltalán felszáll rá. Csúnyán hányós az útvonala, akkorákat ugrál, mintha Cypress Hill klipre gyakorolna a sofőr, ráadásul nagyon kemény vargabetűket ír le, nem is értem miért nem gyalogolják inkább végig az útvonalat az emberek. Persze az is lehet, hogy csak az első autókereskedésig mennek vele. És egyszer csak igen, felsejlik az én buszom, csak az lehet, már látom is a Cidade Verde- Nova Parnamirim via Av. Maria Lacerda feliratot!

Rendes brazil buszra felszállni konkrét életveszély, pedig nem is a szinte mindenhol betiltott és sokak által megénekelt kombiról (Scooby-Doo vagy terrorista kisbusz, kinek hogy tetszik) van szó, hanem rendes utasszállítóról.A veszély oka az, hogy vagy egy másodpercre áll meg a sofőr, vagy csak lassít, így rohamból kell elfoglalni a lépcsőt, általában egy sor nejlonszatyis nyugdíjassal és sokgyermekes családdal együtt, azaz egy ütemben. Különben menthetetlenül beesik a busz alá az ember és utána még vígan átmegy rajta Natal összes, külvárosokba haladó népe.

  2.20 Rs a jegy, ha lenne, de ehelyett fizetés után egyet tekerek testemmel a forgórácson, hónaljig emelve a kimonóval tömött táskát. Ilyenkor N.P. felé aránylag normális emberek ülnek a buszon: szörfösök deszkával, unatkozó irodista nők irgalmatlan nagy seggel és persze a kötelező jópofik. Nem lógok ki nagyon a sorból, Natalban nem annyira nordestinok az emberek, mindig van nálam fehérebb. Ráadásul majdnem mindenki jobban öltözött, mint én, meg ritkán megyek szmokingban edzeni, főleg ilyen melegben, úgyhogy pont ott a helyem a szörfösök nagy törzsében. Ahogy elhagyjuk a várost, egymás után váltogatják egymást a vadonatúj condominio-k, azaz társasházak, meg a félig-meddig putrik, favelának nem nevezném ezeket, errefelé nincs igazi nyomor, a szellemitől eltekintve.

"Már csak 14 millió az extrém szegénységben élők száma Brazíliában", jelenti be büszkén Dilma (brazil elnöknő)titkárja a rádióban. Na ennek igazán örülök, remélem én is tudok valamit enni adni a kölköknek jövő héten, amikor elfogy az összes pénz. Éppen jellemző depibe hergelném magam, amikor eszembe jut, hogy valahogy mindig van, sőt lesz is, tehát aggódni nem érdemes. Azt otthon is lehet, csak ott hideg van. Persze mindenki gyönyörű tengerpartokkal azonosítja Brazíliát, ahol kerekseggű csajok másznak az emberre. Hát a kerek segg tuti, mert pont most akar leszállni egy irgalmatlan valagú némber, simán fejbever a tomporával úgy, hogy ő az ülések közötti folyosón türemkedik, mégis átér a vállam felett, tulajdonképpen  nem is lehetne ekkora feneke, ez valami genetikai csodája a portugál/indián keverék bukszáknak. A brazilok mindig is lelkesedtek a nagy seggekért, de amióta a Dinnye Nő (Mulher Melancia) megjelent, egészen extrémek lettek itt a csajok. Szóval, aki nem szilikonnal fújatja fel a popóját, az egyszerűen a hájra megy rá, az elmúlt években egy nemzet vált idomtalanná, ha nagyon drámai akarok lenni.

Hohó, csapkodják a busz oldalát, megjelent végre egy rendes részeg brigád, tuti hogy most már elkések az edzésről, mire hajlandók kifizetni az utat, értékes percek mennek el az életemből. Közben a távolban észreveszek egy lángoló mezőt, nem sietnek a tűzoltók, mondjuk minden esély megvan rá, hogy eloltja a természet, Natalban nem ritka, hogy nyaranta akár egy egész percet is esik az eső, természetesen három hónap alatt összesen.

Már csak két megálló, pont elhagynánk a Reis Magos bevásárlóközpontot és köré épülő jövendő felhőkarcolókat (vegyél falun felhőkarcolóban lakást részletre - hirdeti a plakát az évezred befektetését), amikor felszáll Hódhihú (Rodrigo) cimborám, szerényen félmeztelenül, ami tilos, viszont a sofőr nem is néz fel, ahogy adja  a visszajárót. Ezt mondjuk megértem, mert edzéstársam finom tetoválásai, kétajtós szekrény mérete, valamint szétvagdosott teste igen jól rejti, hogy építészmérnöknek készül.

-Szia Tucano, mizu fi', kérdezi mint mindig, mire mondom, hogy,

- Késünk fi'( a fi' a filho, ebben az esetben "ficskám", ami egy nálam tíz évvel fiatalabb sráctól értelmetlen is lehetne, de mostanában ez a menő szöveg).

-Ja, kellett neked ezzel a szarral jönni, mér nem veszel kocsit?

-Majd ha Dilma kifizeti, mondom és röhögve lepattanunk a buszról félkönyékkel eltévesztve a sercegő zsírt, amelyben a megállóba telepített ember forgatja a húst. Mér' nem tud ez a barom legalább egy méterrel arrébb menni, de látom a szerencsétlen fején, hogy nem lát át ilyen bonyolult problémákat és egyébként is menni kéne már fojtogatni.

Natal 2011.dec. 28

(Az első képet loptam, a többit telefonnal csináltam várakozás közben)

Címkék: natal circular rio grande do norte nova parnamirim brazil busz edzésre menet mulher melancia

A bejegyzés trackback címe:

https://tucano.blog.hu/api/trackback/id/tr523498092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.12.30. 17:45:55

Mulher melancia, ez jó :-)
Asszem, én inkább nem mennék edzésre a helyedben, de szerencsére te más fából vagy faragva :-)

tucano 2011.12.30. 19:38:03

@Gloria Mundi: Nem ismerted ezt a deformáltat?:) Ezzel futott be, de azóta már saját zenéi is vannak: www.youtube.com/watch?v=qJ1bijmrIpI

TrueY · http://qltura.blog.hu 2012.01.03. 23:41:41

"A veszély oka az, hogy vagy egy másodpercre áll meg a sofőr, vagy csak lassít"
Ilyen Mo-n is van, csak vonattal! :) Jó 30 éve - talán - Kőhegyen (vagy hol a pékben) én is utaztam ilyenen. Kis nyomtávú vasút. A hegy tetejére feltolja a mozdony a vagont és visszamegy dolgozni. A kalanyúz meg áll vagy félórát. Amikor eljön az idő, kiengedi a féket és a vagon az utasokkal elkezd lefele gurulni. A megállókban csak fékez, mert ha megáll, akkor a férfinép leugrál és tolja. Nagyon vicces volt! :)

tucano 2012.01.04. 22:46:46

@TrueY: Ez mennyire jó már, látom magam előtt a történetet:)

TrueY · http://qltura.blog.hu 2012.01.05. 10:18:44

@tucano: Környezetbarát megoldás, az tuti! :)
süti beállítások módosítása