Ez az egyik kevenc részem Mestre Bola Sete könyvéből, megmutatja miért is olyan félelmetesek Brazíliában az igazán jó capoeirások. A sztoriban minden benne van, ami kell:)

1968-ban, amikor 17 éves voltam, egy másik capoeirás dolog történt velem, ami ha lehet még mélyebb benyomást gyakorolt rám és emiatt még többet gyakorlotam a capoeirát. A Tororó kerület (ahol laktam) bejáratánál volt egy népszerű kocsma, Augustino úr bárja. Éppen egy üdítőt iszogattam, mellettem hárman sörözve beszélgettek. Mellettük ült egy fickó, Fernando Baleia, aki mandiokát[1] árult a piacon. Egyszercsak megláttam, hogy amint a fickók nem figyeltek oda Baleia (akinek hatalmas hasa volt, innen kapta becenevét baleia, azaz bálna) felkapta az egyikük poharát, és egy hajtásra megitta. Arra is rájöttem, hogy a társaság hamarosan rájön, hogy mi történt és ebből verekedés lesz. Úgy is történt, ahogy gondoltam, az egyikük észrevette, hogy mi történt. Ismét megtöltötte a poharat, de közben figyelt Baleiára. Ő nem vette észre a csapdát és megpróbálta elcsenni a poharat. De akkor a fickó megfogta a kezét, aki egyébként ráadásul nagyon erős is volt. - Hé, Dagadt! Most szétrúgjuk a segged, ebből tanulni fogsz tolvaj! - mondták. A többiek körbefogták Baleiát, aki remegni kezdett a félelemtől, hogy móresre tanítsák. Amikor a tulaj közbeavatkozott volna, egy vékony, de izmos fekete ember jött közelebb, fehér ruhában és csillogó cipőben, aki eddig a bár hátsó részében iszogatott. Udvariasan megkérte a fickókat, hogy engedjék el Baleiát, aki szegény ember és még ételre sincs elég pénze. Azt is mondta, hogy amilyen kövér Baleia, még megvédeni se tudja magát. A fekete férfi felkínálta, hogy fizet nekik egy sört, ha elengedik Baleiát.

 

Az egyik fickó válasza az volt, hogy, -”ha szerinted ő nem tud harcolni, akkor helyette téged verünk meg!”

Stratégiai pozícióba helyezkedtem, hogy mindent jól lássak: bár a fekete férfi egyedül volt, az hogy szembeszállt három emberrel, bátorságának jele volt. Így nagyon meglepődtem, amikor jajveszékelni kezdett, mondva: „ Az Isten szerelmére, átkozott legyen a pillanat, amikor ebbe a bárba beléptem!” A három férfi látva a fekete férfi gyávaságát, azonnal ráförmedtek: „Takarodj innen fekete szemét, ha nem akarod, hogy a szíjammal verjelek el! Kapjuk el inkább a dagadtot, mielőtt elfut!
Egyik hangosan üvöltötte: „ Verjük ki innen a fekete kutyát, hogy megtanulja, ne szóljon bele mások dolgába!” A fekete férfi már térden állva könyörgött, amikor a sarará[2], aki a vezetőjüknek tűnt, lekevert neki egy pofont. Alig érte a pofon az arcát, amikor sírva kifutott a bárból. Végignéztem az egészet és nagyot csalódtam, látva a fekete fickó gyávaságát, amikor hirtelen újra belépett és iszonyatos erővel a lába közé rúgott,  rögtön földre küldte a sararát. A többi kettő odarohant hozzá, mire ő újból kifutott és megállt a bár előtt a korlátnál. Innentől kezdve, nem sokat fogtam fel a látottakból. A fekete férfi igazi démonként viselkedett. Amikor a második fickó felemelte a kezét, hogy támadjon, rögtön kapott egy fejelést és a fekete úgy dobta meg, hogy rögtön elájult. A harmadikhoz fordult, aki megpróbálta megütni. A fekete kibújt az ütés elől és kirúgta a lábát, úgy hogy ellenfele eséskor nagyon beverte a fejét. Közben a sarará a földön fetrengett fájdalmában, a második fickó pedig próbált felülni. A fekete odalépett hozzá és azt mondta? „Ha felállsz, összetörlek!” A fickó nagyon berezelt, óvatosan a fal mellé gördült, majd felállt és elfutott. A capoeirista ekkor nyugodtan megfogta az utca közepén ájultan heverő ellenfelét, az ingénél fogva behúzta a bárba. A sarará még mindig a padlón fetrengett a fájdalomtól, a két sérültet a fal mellé húzta, - „Nem iszom testek mellett” - mondta a fekete fickó. Majd odasétált a pulthoz és kért egy cachaca-t. Míg ivott, a tulajdonos Agostino úr (aki egyébként rendőr volt), elintézte a dolgokat, hogy megvédje a capoeiristát, akinek nemcsak igaza volt, de még barátok is voltak. Rögtön ezután megjelent Fernando Baleia, aki persze azonnal megpattant, amint a balhé elkezdődött. A bunyót az utca túloldalán, az Adena család háza mögül nézte végig.  Amikor a capoeirista meglátta, hangosan átkozni kezdte és kiparancsolta a bárból. Nagyon összezavarva mentem haza, próbálva megérteni, hogyan tudott a gyáva feka, így megváltozni egy pillanat alatt? A válasz nem váratott magára sokáig.
[1] A mandióka gyökér, lisztként használatos. Az indiánok már jóval a gyarmatosítás előtt termesztették, ma sok régióban a fő táplálék. [2] Sarará - vörös hangya, olyan ember gúnyneve, akinek feketés a bőre és vörös vagy szőke a haja. A képen Mestre Pastinha látható öregen és vakon, Mestre Bola Sete könyvének borítóján.
 
A sztori innentől fordul komolyra, Bola Sete elindul az igazi csibészség felé vezető úton..........

Címkék: brazil harc verekedés brazília bunyó fegyelem mma capoeira brasil cachaca bahia álcázás mandinga mandingeiro

A bejegyzés trackback címe:

https://tucano.blog.hu/api/trackback/id/tr171081120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.